Az Európai Unióban a munkaerőhiány csökkentése érdekében szükség van arra, hogy elősegítsék a szabályszerű migrációt - jelentette ki az Európai Bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja hétfőn Athénban.
Az Európai Parlament szinte azonnal bírálta az Európai Bizottságot, hogy december közepén teljesítettnek vette a horizontális feljogosító feltételeket, így elindulhattak a másfél évig álló uniós kifizetések Magyarország számára. Most az Európai Néppárt vizsgálatot kezdeményez a magyar igazságügyi reform miatt, mert szerintük problémák lehetnek. Újra veszélybe kerülhetnek a magyar kohéziós támogatások.
Orbán Viktor miniszterelnök Emmanuel Macron francia államfő meghívására pénteken részt vesz Jacques Delors, az Európai Bizottság korábbi elnökének búcsúztatási szertartásán Párizsban - erősítette meg a francia sajtó értesüléseit Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke csütörtökön az MTI-nek.
Az Európai Bizottság után a Tanács is jóváhagyta Magyarország REPowerEU tervét, amely keretében 2026-ig 2346 milliárd forintot fordítanánk a szén-dioxid-kibocsátás, a primerenergia-felhasználás és az orosz energiahordozóktól való függőség csökkentésére. Ennek az összegnek a 11 százalékát uniós vissza nem térítendő támogatásból, 63 százalékát uniós hitelből fedeznénk (a fennmaradó hányad hazai önrész). A tervet elemezve, a Levegő Munkacsoport arra következtetésre jutott, hogy lehetett volna sokkal jobbat is készíteni.
Az Európai Unió jelentős külpolitikai fordulatot hajtott végre 2023-ban, amelynek részeként átértékelte a Kínával szembeni megközelítését: bár kereskedelmi partnerként tekint az ázsiai országra, egyre inkább leválik gazdaságilag róla az államszövetség. Az EU megkezdte az ellátási láncai diverzifikálását, technológiai téren is egyre inkább elzárkózik a Kínával való együttműködéstől. A cél egy egyensúlyibb kereskedelmi mérleg fenntartása, miközben pár éve még Angela Merkel német kancellár egy szorosabb EU-Kína együttműködésért lobbizott.
Az Európai Bizottság úttörő lépésként megkezdte a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) szigorú végrehajtását, ami kulcsfontosságú lépés a nagyon nagy online platformok (VLOP) és a nagyon nagy online keresőmotorok (VLOSE) szabályozása és felelősségre vonása felé az Európai Unióban. Így sikerült már részben megtörni a Facebook és az Instagram tulajdonosát, a Metát, valamint borsot törni Elon Musk és az X orra alá. Az online piactereknél is kemény világ jön.
98 éves korában hunyt el Jacques Delors, az Európai Bizottság korábbi elnöke.
Szerdától hatályba lépett az uniós gazdasági kényszerítés elleni eszköz (anti-coercion instrument, ACI), amely egyszerre ad szankciós lehetőségeket az EU kezébe, valamint segítheti az érintettek kompenzálását. Az uniós válaszlépések a vámintézkedésektől kezdve az FDI-korlátozásig terjedhetnek. Ráadásul a szankciók alkalmazásához nem kell a tagállamok egyhangú támogatása.
Miután a hónap elején sikertelenül zárultak az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós négyéves segélycsomagról szóló tárgyalások, az Európai Unió egy 20 milliárd eurós tartaléktervet dolgoz ki a kijevi költségvetési válság elhárítására. A lépésre azért került sor, mert Orbán Viktor magyar miniszterelnök kifogást emelt az eredeti finanszírozási javaslattal szemben. Az EU tisztviselői alternatívákat vizsgálnak a Kijevnek nyújtandó alapvető fontosságú támogatás biztosítására, és az adósságalapú modell egyre inkább életképesnek tűnik. Két megoldási javaslat már az asztalon van egy ideje, de brüsszeli tisztviselők a Portfolio-nak egy harmadik tervet is ismertettek, amellyel még az adakozó tagállamok is nyerhetnek.
Az elmúlt hónapokban az Európai Bizottság azon dolgozott, hogy kiterjessze azokat a szabályozásokat, amelyek lehetővé teszik az EU-tagállamok számára az energiaárak támogatását, így próbálva eloszlatni a tavaly télen tapasztalthoz hasonló áremelkedéstől való félelmet. Bár az ezen törekvés mögötti elgondolás üdvözlendő, a valóság azonban az, hogy ez a fajta intervenció végeredményben torzítja majd az uniós piac természetes működését, és aláássa annak jövőjét.
Bár december közepén az igazságügyi reform teljesítése után az Európai Bizottság feloldotta a kohéziós források kifizetését, a jogállamisági eljárás miatt még mindig visszatart 6,35 milliárd eurónyi uniós forrást, mert nem teljesült maradéktalanul az eljárás lezárásához szükséges 17 feltétel. A magyar kormánynak egy éve volt ezeknek a kritériumoknak a teljesítésére, de egyelőre nem tájékoztatta az uniós végrehajtó testületet arról, hogy ez megtörtént volna. Az Európai Bizottság így ennek hiányában végezte el az új értékelését, és a friss jelentéséből kiderült: még számos pontnál vár lépéseket a magyar kabinettől.
Közel 4 ezerrel csökkentette a kormány a lakossági napelemes pályázat nyerteseinek számát a korábbi brüsszeli vállalásához képest, és az így felszabaduló 21 milliárd forint támogatást középületek energiahatékonysági fejlesztésére adja oda – vette észre a Portfolio az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott anyagokban. Az idehaza egyáltalán nem kommunikált változás hátteréről megkérdeztünk két minisztériumot is, de nem kaptunk választ, egy bizottsági félmondat azonban utal rá, hogy az elszállt magyar inflációra hivatkozott kifelé a kormány. A gyakorlatban ezt úgy kell érteni: a lassú pályázati elbírálás és a még mindig rendkívül körülményes pályázati lebonyolítás alatt annyira elszálltak a kivitelezési költségek, hogy sok család egyszerűen nem tudta vállalni a sok százezres, vagy akár több milliós önerőt a fix támogatási összeg mellé; emiatt elállt a lehetőségtől, és ennek az információnak az ismeretében adott le csökkentett vállalást Brüsszel felé a kormány.
Megnyílt az út, hogy a kormány a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében 2024-ben is széles körű állami támogatásokat biztosíthasson, derült ki a GFM mai közleményéből.
Annak érdekében, hogy megvédjék az európai szélenergia-ipart a kínai gyártók általuk „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival” szemben, Magyarország kivételével valamennyi uniós tagállam közös nyilatkozatot írt alá. A WindEurope lobbicsoport által kezdeményezett charta célja a pénzügyi kihívásokkal küzdő európai szélturbinagyártók védelme a kínai dömpingárukkal szemben, mivel a Siemens Energy az év elején majdnem összeomlott. A magyar kormány eleve kevéssé támogatja a szélenergia-terjedését, de a kínai gazdasági kapcsolatokat is egyedüliként védi már az EU-ban.
A magyar kormány a múlt héten, szinte az utolsó pillanatban beterjesztette a parlament elé az igazságügyi reform utolsó passzusait, az pedig gyorsan meg is szavazta, az Európai Bizottság pedig erre válaszul feloldotta a magyar kohéziós források kifizetését. Azonban különös módon a kabinet 61 napos hatályba lépési időt határozott meg az Európai Unió Bíróságával kapcsolatos szabályozásnak. A Portfolio kérdésére az Európai Bizottság jelezte, hogy folyamatosan figyelik az igazságügyi rendszer működését, és bármikor újra pénzügyi szankciókkal élhetnek.
Több, mint háromszor akkora fejlesztési keretet szabadított fel a minap az Európai Bizottság a magyar kormány számára, mint amennyi pályázati kifizetést itthon már megvalósított a 2021-2027-es ciklusban, így tehát legalább két évre előre van szabad, lehívható brüsszeli keret a hazai fejlesztések utófinanszírozásához – derült ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Ez afelé mutat, hogy a kormány jövőre fel fogja pörgetni a pályázatok meghirdetését, elbírálását és kifizetését, hogy az uniós pályázatok szokásos előfinanszírozási stratégiájával is lendületet adjon a gazdaságnak. Úgy tudjuk azonban, hogy még mindig maradt egy egy jelentős bizonytalansági tényező a történetben, ami óvatosságra inti a kormányt, és így összességében egyelőre visszafogott pályáztatási tempóra van kilátás.
Az Európai Unió intézményei pénteken politikai megállapodást kötöttek az európai médiaszabadságról szóló törvényről (EMFA), amelynek célja a médiapluralizmus megerősítése a tömbön belül. Az EMFA, amelynek célja a médiaszektor szabadságának és sokszínűségének előmozdítása, az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament képviselői közötti tárgyalások eredményeként született meg. Bár a megállapodást jelentős előrelépésként ünneplik a civilek is, rengeteg benne a vitatott kompromisszum.
Bár a felzárkóztatási és a helyreállítási forrásokhoz egyáltalán nem fért hozzá Magyarország a különböző jogállamisági tárgyú uniós eljárások miatt, de így sem lett befizető tagállam 2023-ban, még időszakosan sem. Az EU közös költségvetéséből ugyanis folyamatosan érkeztek az új Közös Agrárpolitikából folyósítható támogatások, valamint a 2014-2020-as hétéves pénzügyi keretből még hozzá fért a kohéziós pénzekhez.
Ma hajnalra összejött a villamosenergia-piac szerkezetének reformjáról szóló előzetes politikai alku a tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament delegációja között, így innentől már csak formalitásnak számít, hogy az alkuból jogszabály is legyen. A reformot előterjesztő Bizottság külön közleményben üdvözölte a jó hírt.
Miután kedden Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a készülő alku jelenként meglebbentette, hogy a magyar kormány „megfontolná” plusz brüsszeli pénzek felajánlását a határvédelmi költségekre, és miután tegnap előzetes bejelentés nélküli röszkei határlátogatást tett Varga Mihály, ma közzétett a pénzügyminiszter a Facebook-oldalán egy levelet, amelyben plusz pénzt kért az Európai Bizottságtól – pontosabban az eddig felmerült határvédelmi költségek fair arányának megtérítését. A jelek szerint a levél megszületése, illetve a röszkei látogatás az éppen most megkezdődött kétnapos EU-csúccsal, az Ukrajnával kapcsolatos háttérbeli alkukkal függ össze, és a magyar kormány most "benyújtja a számlát", kisajtolja azokat a pénzügyi tételeket Brüsszelből a szavazatért cserébe, amelyeket most lehetséges elérni.
Kormányzati leállás fenyeget.
Komoly vita alakult ki az Európai Parlament mérsékelt pártjai között.
Történelmi mélyponton a forint az angol fonttal szemben.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
